Személyiségfejlődés kutyaszeretettel

Személyiségfejlődés kutyaszeretettel a Buksi-suliban

Hosszú hónapok kitartó munkájának eredményei bizonyítják, hogy a kutyás foglalkozásoknak
helye van az intézményekben, legyen szó akár a legkisebbekről. A Patakparti Óvoda Mazsola
csoportjában Kissné Laczay Ágnes terápiás kutyafelvezető és Papné Takács Ágnes
óvodapedagógus tudatos együttműködésének köszönhetően a Buksi-suli már a második
sikeres évét tudhatja maga mögött. Az alig hároméves apróságok felnőtteket is megszégyenítő
bátorságról, kitartásról, akaraterőről tettek tanúbizonyságot, mialatt megismerkedtek a
terápiás kutyával.
A gyermekek kezdeti tartózkodása érthető volt, hiszen Ali kutya méreteiben is tekintélyes
hozzájuk képest. Sok óvodás nem élt át még közeli kutyás élményt, így itt találkozott először
az ember legjobb barátjával. Minden kezdet nehéz, különösen igaz ez egy éppen csak
megszületett, a család meleg fészkéből kiröppenő csemetére, amikor átlépi az óvoda kapuját.
Nehéz a gyermeknek és még nehezebb a szülőnek az elválás.
– A kutya képezhet egy hidat az új környezet és a család között, ha otthon is van négylábú jó
barát. Oda lehet bújni selymes szőréhez, bele lehet kapaszkodni, meg lehet vigasztalódni a
közelében. De ha ehhez nincs elég bátorsága a gyermeknek, akkor elvarázsolja az újdonság
ereje, a kutya varázslatos nyugalma, megértő türelme az elkeseredő kicsiket. Van kire várni a
szülőkön kívül, akinek biztosan sikerül elterelni egy rövid időre a hazaszálló gondolatokat. A
kutya mindezt önzetlenül megadta a Mazsolásoknak, segítve az óvónő egyik legnehezebb, és
legnagyobb körültekintést és türelmet igénylő munkáját a beszoktatást – árulta el lapunknak
Papné Takács Ágnes.
Ali kutya heti rendszerességgel látogatott a Mazsola gyerekekhez. A kezdeti időszak a
barátkozással telt, hiszen nem megszokott dolog egy óvodai csoportban a kutya jelenléte. Már
az első találkozáson látható volt, hogyan viszonyulnak az állathoz az egyes gyerekek. Több
alkalommal az egész csoport részt vett a foglalkozáson, majd később a hatékonyság
érdekében kisebb, 6-7 fős csoportokban játszhattak a kutyával. Tavaszra már nyilvánvaló volt,
hogy a program során megvalósultak a kitűzött célok, sőt ezeken túlmenően további
képességek is fejlődésnek indultak. Nemcsak a beilleszkedést segítette a kutya szeretete,
hanem a kedvéért könnyebben tanultak verseket, mondókákat, dalokat is a gyermekek. Az
ujjmondóka mozdulatait a kutya selymes szőrén gyakorolhatták, a körjátékokban a kutya is
szerepet kapott. Élethűvé vált a mozgásos játék azáltal, hogy igazi kutya terelhette a rétre
kimerészkedő kiscsibéket a tyúkanyóhoz. Érdekesebb volt a gyerekekből alkotott tavaszi
virágok ébredése, ha Ali szaglászta meg őket. Játékos formában, észrevétlenül ügyesedett
mozgásuk, amikor kúsztak, másztak a kutya hasa alatt, vagy éppen koncentráltan figyelték a
mozgását, és utánozták. Ali kedvéért azok is megszólaltak, akik egyébként nem szívesen
kommunikálnak. Magabiztosabbak lettek, a sikerélmények hatására növekedett az
önbizalmuk.
– Mi sem bizonyítja jobban az erős érzelmi motivációt, amit egy állat nyújt, mint az, hogy a
mindennapos játékukban jelen volt a kutya mozgásának utánzása, gondozása, maga a kutya.
Nincs a nevelésnek olyan területe, amelyet ne lehetne színesíteni az állat bevonásával –
mondta „Ági néni”.
Nem kis izgalommal hívták meg a csoportba járó gyerekek szüleit több alkalommal is, hogy
büszkén megmutathassák, milyen jó is a kutyával együtt gondolkodni, dolgozni, mennyire
más a vele való ismeretszerzés, és milyen könnyen elrepül fél óra.
– Ebben a gyermek-kutya kapcsolatban mindenki nyertes, hiszen azon túl, hogy a gyermeki
személyiség pozitívan alakul, egy szemléletmód megalapozása is történik. Olyan felnövekvő
nemzedéket kell nevelnünk, amely valamennyi élőlényt, és az őt körülölelő természetet is
tiszteli, felismeri a nagyszerűségét és képes felelősen gondoskodni róla. Egy olyan világ
megteremtésén kell fáradozni, ahol ismeretlen szó az állatkínzás. Akkor talán
embertársainkkal is együttérzőbbek leszünk és az értelmetlen agresszió nem lesz a napjaink
része. Talán egyszer nem csak álom lesz, hogy minden kutya családban élhet, az őt megillető
szeretetben, békességben, ahol nincs feladata az állatmenhelyeknek – tette még hozzá az
óvodapedagógus.
A Patakparti óvoda Mazsola csoportos óvodásai ebben a szellemben élik hétköznapjaikat egy
kedves kutya, Alíz társaságában.
lgyg